A Fehér megyei Felsőgirda (Gârda de Sus) falu közelében található Románia egyik legmélyebb vizesbarlangja, a Tăuz – vízkelet.
Története
A barlang feltárása 1982-ben kezdődött, amikor Halasi Gábor, Liviu Vălenaş és Czakó László által alkotott barlangi búvár csapatnak sikerült behatolni a barlangba.
A kitörésnél levő tavacska alján kezdődő barlang nem várt, izgalmas titkokat tárt a kutatók elé. Az első szifon átúszása után egy levegővel telt harang következett, és utána következett a második szifon. A kutatás – 55 m mélységben és 105 m távolságban ért véget. Mivel a barlang jól láthatóan tovább ereszkedett, a kutatás 1988 – ban tovább folytatódott. Egy cseh barlangász csapat folytatta a feltárást, és Lubomir Benysek elérte a – 70 méter mélységet.
A következő sikeres próbálkozás 2001 elején volt. A Wiktor Bolek által vezetett lengyel csapat – 74 méter mélységig jutott el. Abban az időben ezzel a mélységgel a Tăuz – vízkelet lett Románia legmélyebb szifonja. Augusztusban újabb sikert könyvelhetett el a lengyel csapat: Bolek – 85 méter mélységig jutott le. Ebben a mélységben a barlang szerkezete megváltozik: a járatok kiszélesednek, és magassá válnak, annyira, hogy a mennyezet nem is látszik.
A következő év októberében visszatért a lengyel csapat. A feltárás alatt az expedíció vezetője, Rafael Garsk tisztázatlan körülmények között életét veszti a szifon kutatása közben. Holttestét csak néhány nap múlva sikerül a felszínre hozni – 85 m mélységből. A kutatásokat ideiglenesen felfüggesztették.
2003-ban Bolek és csapata visszatért, de nem sikerült továbbjutniuk.
2004-ben Bolek, a legzel csapat veyetőjeéletét vesztette egy németországi edzőmerülésen. Mindennek ellenére a csapat nem adta fel a kutatást: 2004 őszén Wlodzmierz Szymanowski megbizonyosodott, hogy – 85 méteren van a Tăuz legmélyebb pontja. Innen kezdve egy meredeken emelkedő, 20 méter átmérőjű kürtőn felfele úszva– 50 m magasságig tudott emelkedni.
2005.-ben Szymanowski visszatér, és sikerül – 30 m mélységig továbbhaladnia.
2012-ben a Maros Megyei Barlangi – és Hegyimentő szolgálat a Bihari Barlangimentő Szolgálat, valamint a Karsztvíz Sportegyesület egy közös mentési gyakorlatot tartott a barlangnál, aminek a célja egy, az első szifon után balesetet szenvedett búvár mentése volt.
Keresik az összeköttetést a Nagy Kojba – barlanggal, de még nem sikerült megtalálni.
Vízrajza
Bizonyított, hogy a Nagy Kojba – barlangban elnyelődő víz tör elő a Tăuz – vízkeletnél. Amennyiben sikerül a két rendszer közötti összeköttetést megtalálni (és végigjárni), a Kis Kojba és a Hodobana barlanggal együtt egy több mint 50 kilométeres barlangrendszert tárnának fel. A távolság a Nagy Kojba víznyelője és a Tăuz – vízleket között mindössze 2,5 km.
A Tăuz – barlangban levő víz mennyiségét 25 köbméterre becsülik.
Födrajzi helyzete
A Bihar – hegységbeli Felsőgirda faluból indulva a Szkerisórai – jégbarlang felé, a Filea – malomnál, balra, egy villanyoszlopon levő kék kör jelzés mutat a vízkelet irányába. A letérőtől már csak a patakot kell követnünk, egy másik patak torkolatáig. Innen már ennek a pataknak partján vezet az utunk, amíg egy mészkőfalhoz érünk, aminek a tövében találjuk a Tăuz – vízkeletet, ami tulajdonképpen a Kis – Őr patak forrása.
Ezt a kis kitérőt érdemes megtenniük azoknak is, akiknek a tulajdonképpeni úticélja valami más, mert a sziklafal alatti tó látványa bőségesen kárpótol a megtett kitérő fáradalmaiért.
GPS: É 46.51338 K 22.78231, 850 m tengerszint feletti magasság.
Hints Zoltán
Foto: Varga Tamás
